Órai munka

- Gyakorlatilag nincs változás a magyar diákok PISA-felmérésen elért eredményeiben az előző, három évvel ezelőtti vizsgálathoz képest - hangzott el az oktatási tárca illetékeseinek keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ötvenhét országot magában foglaló 2006-os felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A mostani felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.
A magyar diákok természettudományi területen 30 OECD-állam közül 13-17. helyet, míg szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül 17-22. helyet érték el. Matematikából 31 ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálat során - mondta el Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője.
Összevetve a 2000. és 2003 évi vizsgálattal, nem tapasztalható jelentős eltérés az eredményekben, sem a szövegértési, sem a matematikai ismereteknél.

A felmérés rámutatott, hogy a tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka az iskolák átlageredménye közötti különbségből fakad, ez Magyarországon volt legmagasabb a résztvevő államok közül, a második Németországban ez az arány 60 százalékos. Kiderült az is, hogy a tanulók szociális, gazdasági és kulturális helyzetét mérő mutató különbségeinek 46 százaléka származik a családi háttér közötti különbségből.

Arra a felvetésre, hogy a 10 évesek szövegértéseit vizsgáló PIRLS-felmérésen még jól szerepeltek a diákok, s a 15 évesek ugyanezen területen már romló eredményt produkálnak, Csapó Benő egyetemi tanár, azt mondta: a diákok kisgyermekként elérnek egy bizonyos szintet, majd a képességek fejlesztése abbamarad Magyarországon. Ugyanakkor a PIRLS-felmérésben most jól szereplő korosztályt hat év múlva "éri el" a PISA-felmérés. Az előző héten nyilvánosságra hozott PIRLS-felmérésben 45 oktatási rendszer közül az ötödik helyen végeztek a 10 éves magyar diákok szövegértésben.




Feladat: Kommentálni, hogy szerintünk, miért nem javult, mit kéne máshogy csinálni, ahozz, hogy javuljon a diákok eredménye?!

- Szertintem, ott romlott meg az egész, hogy nem elég figyelmet és nem elég kemény nevelést kapnak a 14-15 éves gyerekek. Abban az értelemben, hogy nem annyira figyelnek oda a szülők a gyerekük, mint régen. Ezért van az, hogy a gimnazisták nagy része nem figyel oda a tanulásra, a jegyeikre, és az iskolára. Inkább elmennek a barátokkal, haverokkal császkálni valahova, bulizni, piálni, diszkóba vagy leülnek gépezni, internetezni, televizíót nézni...stb. (Sorolhatnám ide még az Xbox-ot, Xbox 360-at, Nintendo-t, PSP, Playstation-t, meg ilyesmiket.)
De nem csak a elektromos kütyük miatt nem figyelünk oda a tanulásra, mi gyerekek, hanem néha a barátikörünk miatt nem érdekel minket a tanulás. Ha olyanokkal kezdünk el barátkozni, akik minden hétvégen mennek piálni és bulizni, és már cigiznek is, akkor meg van a veszélye, hogy mi is olyanok leszünk, mint ők. Őket nem érdekli a tanulás, és, hogy mi lesz velük majd 20-30 éveskorukra. Nem gondolnak arra, hogy most a gimnáziumi évek alatt dől el a sorsunk, mert mi magunk alakítjuk ki a jővőnket. Ha már tinédzser éveikben ennyira hanyagolunk mindent, hogy fogunk munkát szerezni, hogy fogjuk ellátni magunkta, hogy fogunk élni, és hol?
Szerintem a gyereknek, legalább egy picivel több figyelmet kéne szentelni. Nem egy barátom és barátnőm van, akiknek az anyja és/vagy az apja oda se figyel rájuk, és nem is érdekli, hogy mi van a gyerekével. De vannak, olyanok, akik kapnak elég figyelmet, csak a baráti körük miatt hanyagolják a tanulást.

Szerintem ezen változtatni már nem nagyon lehet, hisz a gyerekek 14-15 éves korunkra egyre szemtelenebbek, pofátlanabbok, nagyobb képük lesz a felnőtekkel, az idősebbekkel, és a tanárokkal szemben.

Nem mondom, azt, hogy senkinek nem kell egy kis kikapcsolodás. De, ahogy elnézem néhány barátnőmet, elképpedek, mert akkora pofájuk van a szüleikkel szemben.

Szerintem, azért nem javult, mert a diákok nagy részét, nem nagyon köti le a tanulás.